Nagy László

(1925-1978)

13.tétel              Népies motívumok megjelenése Nagy László költészetében

I. A ’45 utáni magyar költészet egyik kiemelkedő képviselője. Költészete egyszerre hagyományőrző és merészen újító.

- Költészete azt a hagyományt követi, amelyik az esztétikai alkotás használati értékének, társadalomformáló  szerepének kiemelt jelentőséget tulajdonít.

- A költészet feladatának újkori megfogalmazója, 1970-es Küldetés c. nyilatkozata.

„ A költészet természeténél fogva, tehát eredendően hordozza magában a küldetést, eszményi célja van. A költészet kifejező és megítélő hatalom de nem megoldó… Izgat, vagy lázít a jóért, pörlekedik a rosszal és elfogult mindig. Nyugtalanul elégedetlen másokkal és önmagunkkal. Akár komor, akár pajkos, embert fejez ki folyton. S mert rámutat az embertelenre, elkészíti helyét az embernek… Költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberiség ”

- Líranyelve az ember és világ disszonanciájából építkező teljességének megragadására törekszik.

- Költészete a bartóki eszmény politikai változata ( = archaikus és szerves népi hagyományok gazdagsága, egyetemességre törekvő gondolatiság) à „ csak tiszta forrásból ” eszmény!

- Poetikájának alapelemei a költői beszéd feltételezett ősformái –ritmusok, regölések, siratók- és az erőteljes, látomásos képiség.

- Lírájában folyamatosan jelen vannak a kereszténység legnagyobb, legszebb szimbolumai, összekapcsolva a pogány gyökerű profán és szakrális elemekkel.

II. Életút

Költészete, pályakép:

        - Korai verseit életerő, a mágia legközvetlenebb formáit idéző mesterkéletlen népiség, lendületes ritmika, életküzdelem mozzanatait felmutató képiség jellemzi.

( Csodafiú - szarvas, Adjon az Isten {tétel!} )

        - Az országban végbemenő szélsőbaloldali fordulat a költő „eltévedését” mutatják à programos, sematikus versek à kívül esnek a poezis körén à költői világa beszűkül.

        - Bulgáriai tartózkodás à B. népköltészettel való megismerkedés visszavezeti a folklórhoz.

        - Az írott szó hitelessége, mágikus szerepe költészetének fontos kérdésévé válik. Az átértékelt világ alapellentétpárokba rendeződő motívumokban tűnnek fel:

köd, zúzmara, dér ------- szivárvány, tűz, nap

tél                                     nyár

öreg                                  fiatal

szülő                                 gyerek

régi                                    új

élet                                    halál

  |______________________|

együttesen hordozzák a lét teljességét, egészét.

        - A versek eltávolodnak a dal műfajától, elégikusak, rapszodikusak, gyakoribbak az összetetten többszólamú ( polifon ) lírai kompozíciók hosszúénekek.

        - Epikus és drámai tartalmakat is magába olvasztó hosszúénekekben megjelenik a többnézőpontú, sokszólamú beszédmód.

        - Bartók B. zenéjéhez hasonlóan a folklór legősibb gyökérig visszanyúló mítoszteremtés alakítja a versek látomásos költői képeit.

Népies motívumok „gyökerei”:

Az ’50-es évek dogmatizmusával szembesülve visszatér a képhez, a szimbólumokhoz, az összetettebb kifejezésekhez. Ehhez biztos alapot nyújt a folklór ( a látszólag össze nem illőt is összeolvasztja).

Az iszkázi gyermekvilágból ismert szokások 

                               (+)                                       }  alapján alakítja saját műköltészetét.

a megismert bolgár, délszláv folklórtudomány

Példaképe Bartók Béla ( Németh László szerint N.L. bartóki vonalat képvisel) à jelentése: ősi és modern, népi és magas kultúra, magyarság és európaiság egysége.

A témát bemutató versek:

Adjon az Isten (1957)

-          Korai verseinek reprezentánsa

-          Alaphangjában ősi népköltészeti műfaji motiváltság jellemző:

            ~regölés

                                  } kifejezése

            ~jókívánság

     -     Regölés: - Karácsony másodnapjához kapcsolódik a regélés, regölés

                           - A nyelvtudomány megállapítása, hogy a regek a középkorban

                             királyi, főúri mulatságok lehettek, melyhez a regősök mulattatták

                             uraikat.

                           - A regősök főleg állatbőrbe öltözve járták a falut, hangzó láncos

                              botjukat rázták, zajt csaptak. Énekük egyik része a bőségvarázs-

                              lás jellegű, sorba minden jót kíván a ház minden lakójának.

     -     Az élet alapvető szükségleteit kívánja:

              szerelem, gabona, fény                                                I. rész

                    de!

              az anyagi jóléten túl többet kíván:

                    a hit megőrzését, szellemi töltekezést, életet         II. rész

                                             |___________|

                                mindez természetesen járna az embernek

                                   „adjon úgy is, ha nem kérem”

            Ars poetica értékű vers.

Csodafiú – szarvas (1957)

     Alapja a magyarság eredetmondája a Csodaszarvas – mondából ismert szarvas alakja.

Szerkezeti jellemzők:

 a.) 1. vsz. és 4. vsz. keret à elbeszélő szólal meg.

      1. vsz.   tavasz ( megújulás )

                  születés ( öntudatlan világ )

         (+)     az élet vállalása

                  értéktelített ( tüzes, fényes, tülekedik erőtpróbál )

      4. vsz.  tél

          (-)    passió befejező kép – szükségszerű önfeláldozás

 b.) középső rész – szarvasfiú – vallomásos jelleg

              ( 2. 3. vsz. )

           ­_________________

           |                                 |

    világgal való                   vereség

    birkózás à felnőtté        hiábavalóság à az ember sorsa a pusztulás

                       válás

    a.) és b.) rész nézőpontváltásra épül.

Szarvas:

~ a regősénekek ősi állata

~ ember is meg állat is

~ ősi jelkép à eredetmondákig vezethető vissza

~ az emberi lét szimbóluma

Ki viszi át a szerelmet

A belső küzdelemről szóló költemény ősi dal formát követ.

~ Történelmi háttere: az ’50-es évek 2.felében kénytelen szembenézni a társadalmi problémákkal, ekkor születnek az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó első versei.

~ A vers a lírai én drámai párbeszéde, ugyanakkor monológ!

~ Szerkezet: I. rész: hat kérdés – fontos képmotívumok!

                     II. rész: a vers utolsó négy sora felszólítóvá válik, erkölcsi parancs!

          A 14 soros költemény 8 versmondatból áll mindegyik egy-egy költői kép!

~ A versmondatok metaforikus – allegorikus képei a lírai ént kiválasztottnak és helyettesíthetetlennek mutatják.

~ A kezdő-  és zárókép ellentétes jelentéssel képez keretet, mindkettő a víz archetípusához kapcsolódik.

~ Igék / imád – lehel – feszül – ölel – becéz – állít - rettenti /

Szómagyarázatok:

Létem ~ Léthe képzet ( görög mit. = halálfolyó )

„lemerül” – víz, halál

                         |_______|

                ¤ a lírai én halálát, halálba hullását

                ¤ megszűnésének szimbólumai

„túlsó part” – életmentés

„tücsök – hegedű” – La Fontaine meséje: elhivatottság és meg nem értettség   

                                 művészi jelképe.

                              - Arany: mindvégig = költészet jelkép

                              - csönddel szembeni titkolózás

„deres ág” – az ’50-es évek gyakori motívuma a fagyos világ jelképe.

„szivárvány” – a reménység bibliai eredetű jelképe

„falban megeredt hajak” – Kőmíves Kelemen c. népballadára utal.

„keselyű” – a rossz, a pusztulás jelképe

                - Prométeusz mítoszt idézi

A képek szervező elve az ellentét à a lírai én belső küzdelméről szól.

III. Kitekintés

A népies motívumok „továbbélése” még a Himnusz minden időben illetve a Menyegző c. költeményekben figyelhető meg.