Nagy László
admin 2005.06.07. 13:31
Nagy László
(1925-1978)
13.tétel Népies motívumok megjelenése Nagy László költészetében
I. A ’45 utáni magyar költészet egyik kiemelkedő képviselője. Költészete egyszerre hagyományőrző és merészen újító.
- Költészete azt a hagyományt követi, amelyik az esztétikai alkotás használati értékének, társadalomformáló szerepének kiemelt jelentőséget tulajdonít.
- A költészet feladatának újkori megfogalmazója, 1970-es Küldetés c. nyilatkozata.
„ A költészet természeténél fogva, tehát eredendően hordozza magában a küldetést, eszményi célja van. A költészet kifejező és megítélő hatalom de nem megoldó… Izgat, vagy lázít a jóért, pörlekedik a rosszal és elfogult mindig. Nyugtalanul elégedetlen másokkal és önmagunkkal. Akár komor, akár pajkos, embert fejez ki folyton. S mert rámutat az embertelenre, elkészíti helyét az embernek… Költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberiség ”
- Líranyelve az ember és világ disszonanciájából építkező teljességének megragadására törekszik.
- Költészete a bartóki eszmény politikai változata ( = archaikus és szerves népi hagyományok gazdagsága, egyetemességre törekvő gondolatiság) à „ csak tiszta forrásból ” eszmény!
- Poetikájának alapelemei a költői beszéd feltételezett ősformái –ritmusok, regölések, siratók- és az erőteljes, látomásos képiség.
- Lírájában folyamatosan jelen vannak a kereszténység legnagyobb, legszebb szimbolumai, összekapcsolva a pogány gyökerű profán és szakrális elemekkel.
II. Életút
Költészete, pályakép:
- Korai verseit életerő, a mágia legközvetlenebb formáit idéző mesterkéletlen népiség, lendületes ritmika, életküzdelem mozzanatait felmutató képiség jellemzi.
( Csodafiú - szarvas, Adjon az Isten {tétel!} )
- Az országban végbemenő szélsőbaloldali fordulat a költő „eltévedését” mutatják à programos, sematikus versek à kívül esnek a poezis körén à költői világa beszűkül.
- Bulgáriai tartózkodás à B. népköltészettel való megismerkedés visszavezeti a folklórhoz.
- Az írott szó hitelessége, mágikus szerepe költészetének fontos kérdésévé válik. Az átértékelt világ alapellentétpárokba rendeződő motívumokban tűnnek fel:
köd, zúzmara, dér ------- szivárvány, tűz, nap
tél nyár
öreg fiatal
szülő gyerek
régi új
élet halál
|______________________|
együttesen hordozzák a lét teljességét, egészét.
- A versek eltávolodnak a dal műfajától, elégikusak, rapszodikusak, gyakoribbak az összetetten többszólamú ( polifon ) lírai kompozíciók hosszúénekek.
- Epikus és drámai tartalmakat is magába olvasztó hosszúénekekben megjelenik a többnézőpontú, sokszólamú beszédmód.
- Bartók B. zenéjéhez hasonlóan a folklór legősibb gyökérig visszanyúló mítoszteremtés alakítja a versek látomásos költői képeit.
Népies motívumok „gyökerei”:
Az ’50-es évek dogmatizmusával szembesülve visszatér a képhez, a szimbólumokhoz, az összetettebb kifejezésekhez. Ehhez biztos alapot nyújt a folklór ( a látszólag össze nem illőt is összeolvasztja).
Az iszkázi gyermekvilágból ismert szokások
(+) } alapján alakítja saját műköltészetét.
a megismert bolgár, délszláv folklórtudomány
Példaképe Bartók Béla ( Németh László szerint N.L. bartóki vonalat képvisel) à jelentése: ősi és modern, népi és magas kultúra, magyarság és európaiság egysége.
A témát bemutató versek:
Adjon az Isten (1957)
- Korai verseinek reprezentánsa
- Alaphangjában ősi népköltészeti műfaji motiváltság jellemző:
~regölés
} kifejezése
~jókívánság
- Regölés: - Karácsony másodnapjához kapcsolódik a regélés, regölés
- A nyelvtudomány megállapítása, hogy a regek a középkorban
királyi, főúri mulatságok lehettek, melyhez a regősök mulattatták
uraikat.
- A regősök főleg állatbőrbe öltözve járták a falut, hangzó láncos
botjukat rázták, zajt csaptak. Énekük egyik része a bőségvarázs-
lás jellegű, sorba minden jót kíván a ház minden lakójának.
- Az élet alapvető szükségleteit kívánja:
szerelem, gabona, fény I. rész
de!
az anyagi jóléten túl többet kíván:
a hit megőrzését, szellemi töltekezést, életet II. rész
|___________|
mindez természetesen járna az embernek
„adjon úgy is, ha nem kérem”
Ars poetica értékű vers.
Csodafiú – szarvas (1957)
Alapja a magyarság eredetmondája a Csodaszarvas – mondából ismert szarvas alakja.
Szerkezeti jellemzők:
a.) 1. vsz. és 4. vsz. keret à elbeszélő szólal meg.
1. vsz. tavasz ( megújulás )
születés ( öntudatlan világ )
(+) az élet vállalása
értéktelített ( tüzes, fényes, tülekedik erőtpróbál )
4. vsz. tél
(-) passió befejező kép – szükségszerű önfeláldozás
b.) középső rész – szarvasfiú – vallomásos jelleg
( 2. 3. vsz. )
_________________
| |
világgal való vereség
birkózás à felnőtté hiábavalóság à az ember sorsa a pusztulás
válás
a.) és b.) rész nézőpontváltásra épül.
Szarvas:
~ a regősénekek ősi állata
~ ember is meg állat is
~ ősi jelkép à eredetmondákig vezethető vissza
~ az emberi lét szimbóluma
Ki viszi át a szerelmet
A belső küzdelemről szóló költemény ősi dal formát követ.
~ Történelmi háttere: az ’50-es évek 2.felében kénytelen szembenézni a társadalmi problémákkal, ekkor születnek az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó első versei.
~ A vers a lírai én drámai párbeszéde, ugyanakkor monológ!
~ Szerkezet: I. rész: hat kérdés – fontos képmotívumok!
II. rész: a vers utolsó négy sora felszólítóvá válik, erkölcsi parancs!
A 14 soros költemény 8 versmondatból áll mindegyik egy-egy költői kép!
~ A versmondatok metaforikus – allegorikus képei a lírai ént kiválasztottnak és helyettesíthetetlennek mutatják.
~ A kezdő- és zárókép ellentétes jelentéssel képez keretet, mindkettő a víz archetípusához kapcsolódik.
~ Igék / imád – lehel – feszül – ölel – becéz – állít - rettenti /
Szómagyarázatok:
Létem ~ Léthe képzet ( görög mit. = halálfolyó )
„lemerül” – víz, halál
|_______|
¤ a lírai én halálát, halálba hullását
¤ megszűnésének szimbólumai
„túlsó part” – életmentés
„tücsök – hegedű” – La Fontaine meséje: elhivatottság és meg nem értettség
művészi jelképe.
- Arany: mindvégig = költészet jelkép
- csönddel szembeni titkolózás
„deres ág” – az ’50-es évek gyakori motívuma a fagyos világ jelképe.
„szivárvány” – a reménység bibliai eredetű jelképe
„falban megeredt hajak” – Kőmíves Kelemen c. népballadára utal.
„keselyű” – a rossz, a pusztulás jelképe
- Prométeusz mítoszt idézi
A képek szervező elve az ellentét à a lírai én belső küzdelméről szól.
III. Kitekintés
A népies motívumok „továbbélése” még a Himnusz minden időben illetve a Menyegző c. költeményekben figyelhető meg.
|