Ha kultur�lis �let�nk �r�sos dokumentumaihoz fordulunk, a m�di�nkhoz; magazinjainkhoz, �js�gainkhoz; h�seinkhez �s h�sn�inkhez, egy zavarba ejt� magyar�zat k�n�lkozik: az „ember v�ge” �s az �n dekonstrukci�ja, amir�l a posztmodern gondolkod�k harsognak, nem m�s, mint a fogyaszt�i l�t filoz�fiai kifejez�d�se, amelyben a szem�lyess�g elt�nik. Min�l ink�bb m�sok �ltal is l�that� t�rgyak birtokl�s�val �s felsz�nes gy�zelmekkel akarjuk bizony�tani �nazonoss�gunkat, min�l moh�bban akarjuk nev�nket bele�getni mindenbe, amit csak fel b�runk halmozni, min�l ink�bb ragaszkodunk a k�ls�s�gekhez �s a divathoz, ann�l kevesebbet tal�lunk a felsz�n m�g�tt. Sokan azok k�z�l, akik a legt�bbre vitt�k az anyagi javak felhalmoz�s�ban, azt panaszolj�k orvosuknak, hogy elvesz�tett�k minden kapcsolatukat �nmagukkal, hogy a siker cs�cs�n csal�nak �rzik magukat, �s hogy saj�t emberi �rt�k�k legf�bb szimb�lum�v� a p�nz v�lt. A felsz�n alatt pedig r�miszt� �r t�tong. Erre a felismer�sre azokban az igaz, mag�nyos pillanatainkban jutunk, amikor v�gre megsz�n�nk termelni, fogyasztani, �rt�kes�teni vagy v�s�rolni. Amikor valaki �nkez�vel vet v�get �let�nek, a szem�lyis�g pusztul�sa j�val megel�zi a t�nyleges hal�lt. Pusztul�sunk akkor veszi kezdet�t, amikor bef�szkeli mag�t gondolatainkba a t�vhit: „ az vagy, amit megeszel, amit meg�p�tesz, amit megv�s�rolsz”.

          Mag�nyos �n�nk el�l r�geszm�sen �s t�relmetlen�l menek�l�nk a munk�ba, a termel�sbe. Gyakran �gy t�nik, hogy k�ptelenek vagyunk meg�lni a jelen pillanatot, mik�zben �gy �rezz�k, hogy semmire sincs id�nk. Miut�n semmit sem tudunk kezdeni a saj�t bels� �let�nkkel, k�ptelenek vagyunk arra is, hogy m�sok lelki �let�vel foglalkozzunk. Nem vagyunk k�pesek a m�sik sz�m�ra felt�rulkozni, mert saj�t magunkat sem ismerj�k. Ugyan�gy alkalmatlanok vagyunk m�sok szem�lyes mivolt�nak befogad�s�ra is, hiszen a magunk�val szemben is �rz�ketlenek vagyunk. A mindenre elsz�nt �ru�z�rek k�l�nben is �jra meg �jra b�ztos�tanak benn�nket arr�l, hogy az � term�keik m�lyebb vigaszt ny�jtanak, mint az emberek tehetik.

          A fogyaszt�i t�rsadalom �talak�t� rendszer. Edz�p�lya, ahol megtan�tj�k a sz�tesett kapcsolatokkal val� egy�tt�l�st. Az egyes�lt �llamokbeli �zletemberek nyolcvan�t sz�zal�ka 45 �r�n�l t�bbet dolgoznak hetente. Nyolcvanegy sz�zal�kukat �ri stressz, negyvennyolc sz�zal�kukat naponta. Nyolcvankilenc sz�zal�k visz haza munk�t. Havonta t�bb mint egy h�tv�g�t munk�val t�lt hatvan�t sz�zal�kuk. Negyvenk�t sz�zal�kuk nem olvas fel gyerekeinek. �tvenh�rom sz�zal�k hetente kevesebb mint k�t �r�t foglalkozik a gyerekeivel. Mindezek a Source Priority Management System nev� c�g adatai.

          A m�dia-kult�ra is ostromolja a kapcsolatokat, �s nem csup�n a k�zl�sek tartalm�val, amelyek oly gyakran lealacsony�tj�k a legmeghittebb dolgokat, hanem azzal a szinte parancsol� ig�nnyel, hogy r� figyelj�nk. Amikor �ppen nem termel�nk vagy fogyasztunk, akkor a t�v�t b�muljuk. �l�nk, ism�t csak passz�van, mint a t�rgyak. Az er�szak, �s az er�szakoss�g eluralt�k a m�di�t. Gyakran a legn�pszer�bb filmek �s telev�zi�s programok a leger�szakosabbak, �s a legrombol�bbak. A sz�rakoztat� m�sorok hat�rtalan k�pzel�er�r�l tan�skodnak, ami az emberi test rong�l�s�nak �s elpuszt�t�s�nak m�dj�t illeti. Kultur�lis �let�nkben m�r teljesen megszokott a szexu�lis er�szak l�tv�nyos �s brut�lis mutogat�sa, amit –a sz�l�sszabads�g nev�ben a jelens�get v�delmez�-�js�gokban le sem lehetne �rni.

          Amikor a v�s�rl�s v�lik meghat�roz� filoz�fi�v� �s �lets�luss�, a t�rsadalomban az elszem�lytelened�s valamennyi form�ja-legyen az er�szak vagy lealacsony�t�s r�v�n- ugyanezt jelenti. Az emberek az er�forr�sok �s az eszk�z�k szintj�re s�llyednek a profit, a „megvil�gosodott” �n, a nemzeti �rdekek vagy a puszta �lvezet jegy�ben. Folytatjuk a doh�nyipar t�mogat�s�t, pedig k�zel f�lmilli�an halnak meg doh�nyz�ssal kapcsolatos betegs�gekben.

          A peremre szorultak a betegek, a haldokl�k, a szeg�nyek, �s az id�sek, pedig �k tan�thatn�nak minket. Mi azonban tagadjuk hogy sz�ks�g�nk volna tanul�sra. Tal�n a Buddh�r�l sz�l� egyik t�rt�net egyike mutat r� a legjobban erre az ellentmond�sra. Fiatal volt, gazdag �s boldogtalan. Sz�lei mindent megadtak neki, �s �vt�k mindent�l, ami megzavarhatta volna nyugalm�t. M�g hint�ja ablakainak bels� t�bl�ira is gy�ny�r� k�peket festettek, nehogy l�tnia kelljen a vil�gban az �t k�r�lvev� f�jdalmat. Azt�n egy sz�p napon, mint �pp kereszt�lvitt�k birodalm�n, kinyitotta a hint� ablak�t, �s megl�tta a „n�gy k�pet”. El�sz�r persze meg sem tudta nevezni, hogy mit l�t. Embereket l�tott, amint �lelmet kerestek, ahogyan halottaikat gy�szolt�k, betegeiket �polt�k, �s amint szemben�ztek �regs�g�kkel. A kocsis mondta meg neki az egyes k�pek nev�t. �s Buddha otthagyta birodalm�t. Utaz�sa sor�n eljutott a Bo f�hoz, ahol megtapasztalta a megvil�gosod�st. Tekinthetj�k-e  a Buddha t�rt�net�t a magunk t�rt�net�nek? Lehets�ges-e hogy az „�r�mtelen gazdags�g” n�pe akkor tudna legink�bb megvil�gosodni, ha-legal�bb k�s�rletk�ppen-megnyitn� sz�v�t a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorultak sz�m�ra? A szem�lyes l�tt�l val� m�dszeres elidegened�s utols� f�zisa a szeg�nyek �s a s�r�ltek panaszait�l val� elz�rk�z�sunk.

           A probl�m�k, amelyekkel szembes�l�nk, szorosan �sszef�ggnek egym�ssal, hiszen a fogyaszt�i t�rsadalom �s annak �rt�kei tartj�k �ssze �let�nk sz�vet�t. Azzal, hogy tapasztal�sunk minden r�szlet�t egy jelent�st �s �rtelmet ny�jt� kerethez k�ti, a fogyaszt�is�g a legkit�ntetetteb vil�gn�zett� v�lik. Gyakorlatilag val�ss�, amelyet saj�t filoz�fia t�mogat, �s amely kialak�tja saj�t m�k�d�si szab�lyait. Ez a felismer�s seg�t meg�rteni szem�lyes �let�nk torzul�s�t, amely m�g a tud�sunkat, akaratunkat �s tetteinket �thatja. Mi t�bb, azt is k�nnyebb lesz bel�tnunk-miut�n tal�lkoztunk Krisztussal �s az � megv�ltott, szem�lyes �let�vel-, hogy b�rmi legyen is v�laszt�sunk, annak kiz�r�lagosnak kell lennie. Ez nem csup�n mag�n�let�nket �s emberi kapcsolatainkat, de t�rsadalmi, politikai �s gazdas�gi �let�nket is �talak�tja.

           Egy „evang�lium” a kinyilatkoztat�s k�nyve: olyan d�nt� k�tf� �s referencia, amely val�di l�t�nket fedi fel. V�laszt ad arra, hogy kik vagyunk, mit rem�lhet�nk, hogyan cselekedj�nk, mi az, ami maradand�, mi az, ami fontos, mi az, ami val�ban �rt�k. Egy evang�lium teh�t megmondja, hogy a gyakorlatban ki, vagy mi az isten�nk.

Az embereket ma m�r nem foglalkoztatja t�lzottan az ateizmus k�rd�se. Nem az a k�rd�s, hogy hinni vagy nem hinni, �rt�knek tartani vagy sem, hanem az, hogy miben hinni �s mit tartani �rt�knek

           Nem szabad saj�t �rt�krendszer�nk szigor� meg�t�l�s�t azzal enyh�ten�nk, hogy m�s t�rs�gek, m�s orsz�gok sikertelens�geire mutatunk r� az�rt, hogy �nkritik�nkat kev�sb� sarkoss� tehess�k. Nem m�sr�l, hanem csak �nmagunkr�l kell gondolkodnunk, �s sz�ks�g eset�n �nmagunknak kell megv�ltoznunk. Nem szolg�ljuk az igazs�got, m�g kev�sb� haz�nkat-amelyr�l azt �ll�tjuk, hogy szertj�k-azzal, ha minden�ron a m�s orsz�gokban �s korokban megjelen� gonoszs�got hangoztatjuk, mintha ezzel feloldhatn�nk a minket folytogat� rosszat. Az a t�ny, hogy szeretem a csal�domat, s�t minden m�s csal�ddal szemben el�nyben r�szes�tem, nem jelenti azt, hogy nem kell b�r�lnom �s v�ltoztatnom rajta, k�l�n�sen akkor, amikor vesz�lyben van.

           Most m�r olyan orsz�gban �l�nk, amelynek k�pvisel�i, �gy t�nik, azt gondolj�k, hogy a vil�g  �lelemhi�ny�nak megold�sa nem annyira a javak kev�sb� egyenl�tlen eloszt�s�ban, hanem kiz�r�lag a fogamz�sg�tl� szerek haszn�lat�ban rejlik. Olyan orsz�gban �l�nk, ahol a v�rbajos rabokon �s az elhajt�s ut�n �letben tartott magzatokon orvosi k�s�rleteket folytatnak, ahol az eutan�zi�val az �llami t�rv�nykez�s foglalkozik, ahol a Legfels�bb B�r�s�g azzal int�zm�nyes�tette az abortuszt, hogy a magzati �letet mag�n�leti �s tulajdonjogi k�rd�ss� reduk�lta. M�r most olyan orsz�gban �l�nk, ahol t�bb �s jobb �tellel etetik a kuty�kat, mint amilyenhez a f�ld embern�pess�g�nek egynegyede hozz�jut. T�bb term�ket fogyasztunk fogy�sunk �rdek�ben, mint egyes nemzetek annak �rdek�ben, hogy egy�ltal�n s�lyuk legyen. Az elm�lt h�sz �vben megdupl�ztuk a h�sfogyaszt�st, �s megn�velt�k a t�lt�pl�lts�gb�l k�vetkez� hal�los eg�szs�g�gyi kock�zatokat.

           Az �rucikk l�tforma kiemelked� �rt�keit a termel�s, �rt�kes�t�s, �s fogyaszt�s jelentik. Ezek az �rt�kek mintegy erk�lcsi lencsek�nt szolg�lnak, s arra kondicion�lnak benn�nket, hogy ezen kereszt�l tekints�nk saj�t �let�nkre �s jelent�s�g�nkre. �m mindez nem csak saj�t �nbecs�l�s�nket �rinti m�lyen, hanem az emberi viselked�s alakul�s�t, az emberi tud�st, valamint az emberi �rzelnmeket. Illuzi� �ldozatai vagyunk, mert abban a hitben ringatnak benn�nket, hogy elvek ir�ny�tanak, nem pedig a profit. �m ha mind �szint�k lenn�nk �nmagunkhoz, akkor beismerhetn�nk, hogy val�j�ban az �ru-erk�lcs k�v�nalmai szerint �l�nk. Piack�pes dolgokat fogyasztunk, s piack�pess�g�nk v�s�rl�er�nk f�ggv�nye. �tleteket, �cska �lelmiszert, h�reket, a leg�jabb felesleges m�anyag bigy�t vagy �ppen m�s szem�lyeket fogyasztunk. Gyakorlatilag b�rmi eladhat�, amire mesters�gesen sz�ks�glet teremthet�, majd pedig egy piack�pes �ruval azonos�that�. Emberi v�gyakoz�saink enyh�t�s�re csup�n „t�bb” term�ket, esetleg az „�j, fejlettebb” v�ltozatot k�n�lj�k nek�nk. �gy ind�t minket m�g nagyobb m�rv� v�s�rl�sra az elad�, egyre extravag�nsabban kiagyalt �g�retekkel. A fogyaszt�s teh�t nem csup�n gazdas�gi t�nyez�. „�letm�dd�” n�vi ki mag�t, f�gg�s�gg�.

           Ha azt k�pzelj�k, hogy az �zenet�radat nincs hat�ssal r�nk, figyelj�k meg alaposan, hogyan n�znek t�v�t a gyerekek, hogyan ir�ny�tj�k, �s manipul�lj�k �rt�keiket, �zl�s�ket, k�v�ns�gaikat, hogyan gy�zik meg �ket arr�l, hogy nem �lhetnek boldogan, ha meg nem kapj�k kar�csonyra a leg�jabb kacatot. Ha nem lenn�nak hat�konyak a rekl�mok, nem k�lten�nek r�juk �vente sz�znegyvenmilli�rd doll�rt. Ilyen k�ltekez�s mellett azok az �ll�t�sok, amelyek szerint az er�szakos vagy ban�lis t�v�m�sorok nincsenek hat�ssal a gyerekek viselked�s�re, megh�kkent�en sek�klyesek. S�t, mintha sz�nd�kosan akarn�k megt�veszteni az embereket. A D�l-kaliforniai Egyetemen v�gzett kutat�sok szerint az alapfok� k�pz�sben r�szt vev� fiatalok, ha sokat n�zik a telev�zi�t, a sz�beli kifejez�s k�pess�g�t kiv�ve minden t�ren visszafejl�dnek. M�s felm�r�sek a t�v�n�z�s hat�s�ra a gyerekeket er�szakosabbnak tal�lt�k kapcsolataikban, passz�vabbnak kock�zatv�llal�si hajlamukban �s �n�ll� cselekv�s�kben, hiperakt�vabbnak ideg�rl� tev�kenys�gekben, �s visszafolytottabbnak az �let meg�l�s�nek �s �lvez�s�nek ter�n. �n�rt�kel�s�nket, �nismeret�nket, �nelfogad�sunkat �s viselked�s�nket legifjabb �veinkt�l fogva �rucikkszer� form�kba k�nyszer�tik. Az �vod�skor�n�l fiatalabb gyerekek �bren t�lt�tt idej�knek �tlagosan 64 sz�zal�k�t telev�zi�s vet�lked�k, szappanoper�k, gyors�ttermek �ltal szponzor�lt rajzfilmek vagy fusztr�l� hat�s� rekl�mok n�z�s�vel t�ltik. Ut�bbiak azt hivatottak elhitetni vel�k, hogy �k val�j�ban megvetend� szerencs�tlen kis l�nyek, akiknek egyetlen es�lye a b�k�re �s boldogs�gra, ha term�keket b�rtokolnak �s fogyasztanak.

           A kritika �s a val�di v�ltoz�s arra sz�l�tanak, hogy sz�mosan szem�lyes ellen�ll�st ind�tsunk az �rucikk l�tforma �rt�keivel szemben, amelyek �ppen �gy jelen vannak int�zm�nyes strukt�r�inkban, mint az ezeknek ellen�llni igyekv� forradalmi mozgalmak felszabad�t� t�rekv�seiben. T�rsadalmunk k�l�nb�z� szegmensei k�z�s nevez�je az er�be, k�nyszer�t�sbe �s er�szakba vetett mag�t�l �rtetend� hit.

           Ha egyszer az ember �n�rt�kel�s�nek m�rc�je az, amit b�rtokol, akkor az uralkod� kult�ra m�tosz�t k�m�letlen�l a materializmus, a b�rtokl�s, a fogyaszt�s, a v�s�rl�er�, a verseng�s �s a hat�konyabb gazdas�gi kizs�km�nyol�s fogja meghat�rozni. Ez az „evang�lium” megakad�lyozza azt, hogy kiel�g�ts�k, vagy ak�r csak megl�ssuk egy nemzet, k�z�ss�g, felebar�t, s�t m�g a l�bunkn�l k�ny�rg� szeg�ny ig�nyeit is. A t�rgyakat �szrevessz�k, az�rt, hogy haszn�ljuk �ket. Az ellens�get �szrevessz�k, hogy legy�zz�k. A szem�lyeket m�r nem l�tjuk. Dolgokat l�tunk. A dolgok pedig, ak�r csak a b�lv�nyok, holtak.

           Az �rucikk l�tforma sok tekintetben „vil�gn�zet”. Egyfel�l a vil�gr�l alkotott l�t�sm�d, az, ahogyan ennek a vil�gnak a r�szeit l�tjuk; �nmagunkat, test�nket, m�sokat, c�ljainkat �s kiteljesed�s�nket, lehet�s�geinket is bele�rtve. Sz�nezett �veghez hasonl�thatjuk, amely minden �ltalunk l�tott t�rgyat el�re meghat�rozott megvil�g�t�sban mutat nek�nk. A sz�r� azonban eset�nkben nem csup�n vizu�lis term�szet�. Az �rucikk l�tforma minden tapasztalatunkat megsz�ri; minden �rz�s�nket �s viszonyl�t�sunkat, �rzelm�nket �s k�sztet�s�nket, �rz�kel�s�nket �s viselked�s�nket.

           Az emberi szem�ly elt�rgyias�t�sa sz�ntelen �s minden�tt jelen lev�, mivel tapasztalataink �s v�rakoz�saink teljes k�re csup�n a v�gs� t�rgyszer�s�g meger�s�t�s�re szolg�l, �s az �rucikk l�tforma �rt�keit egy er�teljes gazdas�gi dogma m�di�j�val legitim�lja �s er�s�ti; rekl�mhadj�rataival, a telev�zi�, a r�di�, a zene �s a m�v�szet �rt�kform�l� eszk�zeivel. Arra nevelnek �s szoktatnak benn�nket, hogy dolgok gyan�nt viselkedj�nk, gondolkodjunk �s teremts�nk kapcsolatokat. A dologszer� tud�s �s a dologszer� viselked�s azut�n igazolja �s legitim�lja az er�szakot �s az uralkod�st mint a hatalom �s a b�rtokl�s emberi probl�m�inak megold�s�t; az elk�telez�d�s n�lk�li, mechanikus szexualit�st pedig mint az emberi �rzelmek megold�s�t k�n�lja.

           Az �rucikk l�tforma evang�liuma fentebb eml�tett megnyilv�nul�sainak h�tter�ben az emberi szabads�g �sszehangolt �s m�dszeres megtagad�sa �ll. Szabads�gon az ember elk�telez�d�sre vagy �nmeghat�roz�sra val� k�pess�g�nek adom�ny�t �rtj�k, amely �nismeret�nk �s �nmagunkt�l val� gondolkod�sunk korl�tozott k�pess�gein nyugszik. Ha az emberi tud�st le�r�sra, manipul�ci�ra �s ellen�rz�sre korl�tozzuk, a szabads�g lehet�s�g�t automatikusan kiz�rjuk. Ha az emberi viselked�st a f�lelem, az uralkod�s, az er�szak �s a mechanikus szexualit�s medr�be k�nyszer�tj�k, a szem�lyes szabads�gok k�lcs�n�s egym�shoz viszonyul�s�t akad�lyozzuk meg. Ha a tudom�nyoss�gnak megengedj�k, hogy az emberi tev�kenys�geket vak, k�ls� okokra vezesse vissza, a szabads�g mindenfajta t�rgyal�s�t m�dszertanilag elnyomjuk. Ha menek�l�st �s hedonizmust v�lasztunk kultur�lis ide�lk�nt, a szabad elk�telez�d�st z�rjuk ki. Ha pedig a rem�ny, a hit vagy a szeretet lehet�s�g�t tagadjuk, akkor val�j�ban a szabads�g gyakorl�s�t tiltjuk meg, ami pont ezeknek az el�felt�tele. Az �rucikk l�tforma val�j�ban azokat a tulajdons�gokat nyomja el, amelyek a legm�lyebben �s legink�bb saj�ts�gosan emberiek. A szem�lyek �gy viszonyulnak a dolgokhoz, mintha azok szem�lyek voln�nak; a szem�lyekhez pedig -bele�rtve �nmagunkat is- �gy, mintha dolgok lenn�nek. Mivel �nmagunkat �rucikkeink k�p�re form�ljuk, pont embers�g�nkt�l fosztjuk meg magunkat. �rucikkekk� zsugorodva elvesz�tj�k az emberi kapcsolat m�lys�geit. M�r nem l�tunk, �s hallunk igaz�n �gy, mint �rz�keny n�k �s f�rfiak. Nem is besz�l�nk �gy, hiszen a bet�pl�lt inform�ci� �jra kimond�sa a dolgunk. Nem j�runk szabads�gban, mert g�zsba k�t az, ami van. Ide vezet a b�lv�nyim�d�s. Azok, akik b�lv�nyokat k�sz�tenek �s azokba helyezik bizalmukat, olyanokk� is lesznek, mint a b�lv�nyaik.

           Amikor „szem�lyes l�tform�r�l” besz�l�nk, akkor a f�rfiak �s n�k kit�ntetett szem�lyk�nt t�rt�n� felismer�s�re �s megbecs�l�s�re utalunk. E szem�lyek alapvet� egy�nis�ge elk�telezett, sz�vets�gi kapcsolatban val�sul meg. A sz�vets�gi kapcsolat: szabad, �ntudatos gondolkod�sra �s �nuralomra k�pes l�nyeknek az �n�tad�son alapul� k�lcs�n�s elk�telez�d�se. A sz�vets�g, mint �nmagunk szabad odaaj�nd�koz�sa, �g�rete, csak ilyen szabad l�nyekre jellemz� von�s. Filoz�fusok �s vall�si gondolkod�k hangs�lyozt�k az emberi tudatnak e „fom�j�t”; v�gs� soron m�gis J�zus Krisztusban a legteljesebbeb kinyilatkoztatott szem�lyes l�tform�r�l sz�lunk �gy, ahogyan mi a t�rt�nelemben, a hagyom�nyban, az �r�sokban, a h�v�k k�z�ss�gi gyakorlat�ban �s szem�lyes tapasztalatunkban tal�lkoztunk Vele. Az, hogy az � p�ld�ja fel� fordulunk: a hit cselekedete –olyan szabad emberi cselekedet, amelyet nem tesz sz�ks�gszer�v� sem a logika, sem a t�rt�nelem, s�t, mivel egy m�sik szem�llyel t�rt�n� tal�lkoz�s alapj�n �ll, bizonytalans�ggal �s kock�zattal j�r. �ppen �gy hisz�nk Benne, ahogyan hisz�nk egy m�sik szem�lyben, vagy ennek a m�siknak az ir�ntunk tan�s�tott szeretet�ben. De hit�nk szerint �benne kaptunk teljes kinyilatkoztat�st arr�l, mit jelent eg�szen Istennek �s eg�szen emberi szem�lynek lenni. J�zus Krisztust mint teljes eg�szet kell megk�zel�ten�nk- nem �gy, mint elszigetelt szem�lyes tapasztalatok valamif�le kombin�ci�j�t, sem �gy, mint hogyha csak dogm�k megtestes�l�se lenne, sem mint moraliz�l� sz�vegek puszta �sszefoglal�s�t, sem h�v� k�z�ss�gben �l� t�rt�nelmi t�nyt. �s nem elszigetelten saj�t t�rt�net�t�l, sem pedig a mi t�rt�net�nkt�l, akik kereszt�nyek vagyunk. Mindezeket a szempontokat figyelembe kell venn�nk, ha J�zussal mint teljes szem�lyes val�s�ggal akarunk tal�lkozni.

           Azt is fontos megjegyezn�nk, hogy a szem�lyes l�tforma nem a katolikus egyh�z el�joga, sem a kereszt�ny egyh�zak�, vagy ak�r b�rmilyen kinyilatkoztat�son alapul� vall�s�. A szem�lyes l�tforma b�rhol �s b�rmikor megmutatkozhat �s ny�lv�nval�v� v�lhat, ahol emberi l�nyek h�s�gesek szem�lyes mivoltukhoz. Ugyanakkor legal�bb enyire igaz, hogy az egyh�zi szem�lyek vagy kereszt�nyek nem sz�ks�gk�ppen jelentik Krisztus kinyilatkoztat�s�nak legteljesebb megtestes�t�s�t. A kereszt�nyek olykor not�rius m�don szakadnak el saj�t szem�ly mivoltukt�l, csak�gy, mint Krisztus Urukt�l. Mi t�bb, egy adott t�rt�nelmi �s t�rsadalmi helyzetben �l� h�v� �pp�gy kiszolg�ltatott a t�rt�nelem �s a t�rsadalom k�rs�gainak, mint a nem h�v�k.

A J�zus Krisztusban kinyilatkoztatott szem�lyes l�tform�val val� tal�lkoz�sunk �lethelyzet�nk, �nmagunkr�l alkotott felfog�sunk �s �ltal�nos vil�gfelfog�sunk �sszef�gg�s�ben val�sul meg. A kinyilatkoztat�s nem v�kumban keletkezik, �s nem is v�kumban jut el hozz�nk; a t�rt�nelem k�zvet�ti sz�munkra, a nemzet, az egyh�z, a kult�ra, valamint saj�t emberi �letutunk r�v�n.

           Egy adott gazdas�gi, politikai rendszer, a termel�si �s a hatalmi viszonyok h�l�ja mind a kultur�lis val�s�g r�sz�nek tekinthet�. �ppolyan szimbolikus form�k, mint az irodalmi �s m�alkot�sok. �rt�kek kifejez�i, hordoz�i, tov�bbad�i. Szellemi-pszichikai probl�ma keletkezik, amikor az emberinek r�sz�t k�pz� kult�ra az �l�, termel� emberekt�l f�ggetlenedik, a teljess�ggel emberinek csak egy r�sz�t fejezi ki, �s uralkodik az �tmag�t l�trehoz� embereken. Ilyenkor az ember szolg�lja a kult�r�t, �s nem a kult�ra az embert. Hitb�li �s vall�si probl�ma keletkezik, amikor a v�gs� �rtelem, jelent�s�g, c�l vagy beteljes�l�s  l�nyeges elemeit �let�nkben az emberi sz�ks�gletek, c�lok, vagy Isten kinyilatkoztat�sa helyett a kult�r�nak egy bizonyos kifejez�d�si form�ja dikt�lja. Fontos, hogy b�rmely adott kult�r�t olyan szempontb�l vizsg�ljunk �s b�r�ljunk, amelyben az embers�g �s az emberi lehet�s�gek fontosak, nem pedig jelent�s�g�k egy t�red�kr�sze. F�rfiak �s n�k �let- �s munkak�r�lm�nyeinek vizsg�lata k�zben gy�m�lcs�z� az adott kult�ra hiteless�g�t, embers�gess�g�t, szellemis�g�t felm�rni; mik�nt mutatkozik meg benne az emberi sz�ks�gletek teljess�ge, hogyan v�laszol minderre. Az emberi term�szet egyedis�ge, sz�ks�gletei �s k�pess�gei olyan kult�ra ut�n ki�ltanak, amely fenntartja, k�zvet�ti �s er�s�ti az emberi kapcsolatokat. Szem�gyre vehetj�k emberi val�nkat, azt, hogy mik vagyunk. Az eg�sz emberi fajra jellemz� k�pess�geinket, melyeket minden kult�r�ban felfedezhet�nk, �s amelyek megk�l�nb�ztetnek minket minden nem-emberit�l. Ez jutott nek�nk; ezek vagyunk, mivel emberek vagyunk. Ez alakult ki, de nem a kult�ra hozta l�tre. T�lmutat a kult�r�n, �s nem lehet semmilyen konkr�t kult�r�ba gy�m�sz�lni. Ez a mi szem�ly mivoltunk: egyedis�g�nk a tud�sra �s szeretetre val� kit�ntetett k�pess�g�nkben gy�kerezik.

           Nem csup�n arra kaptunk megh�v�st, hogy a fogyaszt�i t�rsadalom tapos�malm�b�l kisz�lljunk, hanem arra is, hogy hitet tegy�nk Krisztus k�vet�se mellett. � az, aki kinyilatkoztatja nek�nk, kik is vagyunk val�j�ban: nem eldobhat� t�rgyak, amelyeket kez�nk alkot�sak�nt l�trej�tt holt b�lv�nyokhoz lehet m�rni, hanem p�tolhatatlan szem�lyek, akiket a k�z�ss�gben l�v� Isten saj�t k�pm�s�ra teremtett, �s � adott hatalmat nek�nk arra, hogy isteni �letben: a J�zus Krisztusban megval�sul� szem�lyes emberi l�tform�ban r�szt vegy�nk.

                                                                                                 / Cavanaught /