Jucc honlapja
ra
 
Hrek

Az oldal frisslt (09.04.-n) az albbiakkal:

.:Savaria Karnevl 2008:.

.:Nyitrs osztlytali (2008.09.03.):.

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Kpek
 
Egyebek
 
Sulihoz pr dolog
Sulihoz pr dolog : A Vilgr

A Vilgr

admin  2005.02.24. 09:51

kiselads fizikhoz

A Vilgr

(kiselads)

 

Mi a csillag?

A csillagok hatalmas mret izz gzgmbk, amelyek a magjukban zajl nukleris reakcik rvn nyerik az energijukat. A csillagok tbbsge hasonl csillagunkhoz, a Naphoz, de rendkvli tvolsguk miatt mi csak apr fnypontoknak ltjuk ket. A csillagok az egsz Galaxisban folyamatosan szletnek, fejldnek, majd elpusztulnak.

 

Csillagok szletse

A csillagok a trben lev hatalmas kiterjeds, kdknek is nevezett csillagkzi gzfelhkbl, a napjainkban is tart folyamat sorn szletnek. A kdk a tmegktl fgg nagysg bels nyoms alatt sszehzdnak, s idvel n. proto- vagy embrionlis csillag keletkezik bellk. Amikor ennek belsejben a gz srsge s hmrsklete elri a nukleris reakcik beindulshoz szksges mrtket, akkor mintegy „bekapcsol”, s valdi csillagg vlik, azaz sajt ht, s fnyt sugroz. Az ilyen csillagot n. fsorozatbeli csillagnak nevezzk.

 Az, hogy mennyi ideig marad ebben az llapotban, s mi lesz a jvend sorsa, az indul tmegtl fgg.

 

Nagy tmeg csillagok

A Nap-tmeg kb. 10 szerest kitev fsorozatbeli csillag ltvnyos vget r. Kls rtegeinek tgulsa s lehlse mellett, vrs szuperriss fjdik fel, mg sszeoml magja egy risi robbanst, a szupernvt hozza ltre.

 Kls rtegei ezutn sztreplnek a trben, mg a magmaradvny sorsa annak tmegtl fgg. A viszonylag kis tmeg mag kicsiny, szupersr neutroncsillagg lesz. A Nap-tmeg ktszerest meghalad mag sajt gravitcijnak hatsa alatt tovbb roskad, s fekete lyukk vlik.

 

Kis tmeg csillagok

A Naphoz hasonl, kis tmeg csillagok sokkal csendesebb vget rnek nagy tmeg trsaiknl. Elszr vrs ris csillagg fjdnak fel, mikzben elvesztik legkls rtegeiket, amelyek a planetris kdkhez hasonl gzburkot kpeznek krlttk. A visszamaradt mag tbb millird vig hl s halvnyod forr, fehr trpecsillag alakjt lti.

A fnysugarak megszntvel fekete trpecsillagg vlik. Az egytized Nap-tmeg vrs trpecsillagok elmletileg 100 millird vig is ellhetnek, mg a legnagyobb tmegek mr egymilli v alatt kighetnek. Napunk, amely mintegy 5 millird ves, lete felt mr lelte.

 

Csillagmretek

A csillagok igen vltozatos mretek. A vrs ris csillagok tmrje a 150 milli km-t is meghaladhatja. A fsorozatbeli Nap tmrje 1,39 milli km, mg egy fehr trpe tipikus tmrje mindssze 10.000 km.

 

Kdk

A kdk gz- s porfelhk a galaxisokban. A galaxisok fnyes diffz hidrognkdei szlet csillagok blcsi. A csillagfejlds utols stdiumhoz kt tpusuk kapcsoldik: a planetris kdk, amelyek a nagy tmeg vrs ris csillagok ltal ledobott gzburkok s az rben sodrd csillagroncsok, a szupernva maradvnyok, amelyek nagy tmeg csillagok sztrobbansakor keletkeztek. Bizonyos kdk sttek, mert nincs a belsejkben vilgt csillag, csak a sziluettjket ltjuk, ha fnyl httr eltt helyezkednek el..

 

Ketts s tbbes csillagok

Bizonyos esetekben a trs a fcsillag el- vagy httrben lev fggetlen csillagnak bizonyul. Az ilyen prokat optikai kettsknek nevezzk.

 Az esetek tbbsgben azonban a csillagok szorosan sszetartoz prokat, kettsket alkotnak, amelyek a gravitci hatsra kzs tmegkzppont s egyms krl keringenek. Jllehet ltalban csak sok v elteltvel lehet megllaptani az elmozdulst, a tbbes rendszerek esetben pedig igen bonyolult plyamozgsokrl van sz.

a.) Optikai ketts csillagok

Kt, azonos ltvonalba es, de klnbz tvolsgra lev csillagot optikai kettsnek nevezzk. A kettsnek ez a tpusa a valdi kettsknl ritkn fordul el. A valsgban a csillagok tbb mint hromnegyede a gravitci ltal sszetartott, azaz valdi, tbbes rendszer tagja.

- Azonos tmegek

Azonos tmeg ketts csillagok a kettejk kztt flton lev kzs tmegkzppont krl keringenek.

- Klnbz tmegek

Ha a ketts rendszer egyik tagja jelentsen nagyobb tmeg a msiknl, a kzs tmegkzppont a nagyob tmeghz esik kzelebb.

- Tbbes rendszer

Ngy azonos tmeg csillag alkot kt, kzs tmegkzppont krl kering csillagprt. A tbbes rendszerek tagjai ltalban elnylt elliptikus plykon keringenek.

 

 

 

 

Csillaghalmazok

A csillaghalmazoknak kt tpusa van: a kzismertebb nylthalmazoknak nincs hatrozott alakjuk, hanem nhny tucat vagy nhny szz, a Galaxisunk spirlkarjaiban vletlenszeren sztszrt, viszonylag fiatal csillag alkotja ket.

A gmbhalmazok, amelyek halo-szeren vezik a Galaxisunkat, gmb vagy enyhn elliptikus alakak, s igen nagy szm, nagyon reg csillag alkotja ket.

 

stksk s meteorok

Az sszejegesedett gzokat s port tartalmaz stksk a Naprendszer peremn rajzanak. Elnylt plyikon haladva, idnknt megkzeltik a Napot, felmelegszenek, melynek kvetkeztben a por s gz egy rsze kiszabadul, mieltt visszatrnnek az r sttjbe. Az stksbl szrmaz rszecskk a Fld lgkrt is elrhetik, ahol a srlds rvn felizzanak, s fnyes, meteornak, illetve hull csillagoknak nevezett nyomokat hagynak az gen.

 

stksk

Az stksk a kls bolygk kialakulsbl visszamaradt sszejegesedett gzokbl s szikladarabokbl ll szablytalan alak testek. gy gondoljk, hogy a Naptl tbb mint egy fnyv tvolsgra hzd Oort-felhben keringenek lthatatlanul. Idnknt a szomszdos csillagok hatsra egy-egy stks belkdik a bels Naprendszerbe, ilyenkor a Fldrl nzve is lthat. Jelenleg mintegy 1000 stkst ismernk, de az Oort-felh s a Kuiper-vnek nevezett bels rgija valsznleg millirdnyi stkst tartalmaz.

 

Mag s Csva

Az stks egyedli szilrd rsze az tlagosan kiomter krli tmrj mag, amely a Nap kzelben felmelegedve gzt s port lvell ki, a kmnak, ill. lgkrnek nevezett fnyl fej formjban, amely akr 100.000 km tmrj is lehet. Tovbbi, az stks fejbl trtn por- s gzkiramlsok rvn keletkezik a gyakran igen ltvnyos csva.

 

stksk megfigyelse

Az stksknek kt f tpusa van: a 200 v alatti keringsi idej rvid, s a tbb szz vagy akr tbb ezer ves plyn mozg hossz peridusak. A nagy, fnyes stksk csvt fejlesztenek, amelyeknek kt f tpusa van: a tlnyom tbbsgben gzokat tartalmazk, amelyek kkes, s a porokban dsak, amelyek srgs sznt mutatnak. A gzcsvk ltalban keskenyek s egyenesek, mg a porcsvk gyakran szlesek s grbltek. Mindkt tpust jl megfigyelhetjk ltcsvekkel.

 

 

Meteorok

Derlt jszakkon idnknt hirtelen feltn fnyes svokat figyelhetnk meg. Ezek a meteorok vagy hull csillagok, amelyeket az stkskbl visszamaradt, s a lgkrben, mintegy 100 km magassgban felizz szemcsk okoznak.

 

Kisbolygk s meteoritok

A kisbolygk, azaz az aszteroidk a Naprendszer kialakulsbl visszamaradt kis vas- s kzettmbk. Tbbsgk Nap-krli plyja a Mars s a Jupiter kztti trsgben hzdik, de vannak eltvedt, a bels bolygk plyit keresztez csoporttagok is. Van egy kls kisbolygv is a Neptunusz s a Plt plyjnak krnykn. A meteoritok olyan kis, rendszerint aszteroidatredkek, amelyek thaladnak a lgkrn s a fldfelsznre hullanak.

      a.) Aszteroidk

Tbb mint 1 milli kisbolyg ltt sejtjk, jllehet csak 10.000 krl mozog a mr felfedezetteknek a szma. Tbbsgk a Mars s a Jupiter kztti trben kering, de van egy csoport, az n. trjai, amelynek tagjai a Jupiter plyja mentn mozognak. Egy msik, az Apollo-aszteroidk csoportjnak a tagjai keresztezik a Fld plyjt, s fennll annak lehetsge, hogy sszetkzzenek bolygnkkal. Az eddig ismert legnagyobb aszteroida a Ceres, amely 1006 km tmrj. A legfnyesebb a Vesta, amely 580 km tmrj, fnyessge az 5 magnitdt is elrheti, ezrt ltcsvel is felkutathat.

      b.) Meteoritok

Naponta mintegy 10 meteorit hull a Fldre, de tbbsgk lakatlan vidken vagy az cenokban r fldet, s ismeretlen marad. Tbb mint 10.000 meteoritot talltak, sokat hossz idvel a leessk utn. A meteoritok sszettelket tekintve k- vagy vasmeteoritok, vagy a kett keverke lehetnek. A nagy meteoritok ltalban elg gyorsan mozognak ahhoz, hogy krtert vgjanak, amikor a felsznbe csapdnak, a kisebbek azonban lefkezdnek a lgkrben s veszlytelenek a felsznen.

 

 

 

 

  Felhasznlt irodalom:  Ian Ridpath;  Bolygk s Csillagok

 
Blogom

 
Vendgknyv

 
rj nekem e-mailt!

 
Ltogatottsg
Induls: 2004-06-21
 
Linkek
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros