VII.

Ism�t  �tnak indultak. M�g sz�rk�let volt, ahogy elindultak, mert a nap nem sz�llt a hegy fekete gerince f�l�. Meg�lte �ket a retteg�s, m�r akkor, ahogy �tl�pt�k az �si k�vek vonal�t, �s s�t�t boz�tosba �rtek. Itt, ahol m�g a s�t�ts�get j�l b�r� Barki �r sem b�rta ki sok�ig a fekete f�k komor hom�ly�ban, egy m�lyed�sre leltek a hegy l�b�n�l; az �sv�ny�kt�l jobbra hatalmas, mag�nyos k�t�mb meredt fel, mint a v�gzet ujja. – Megfagy bennem a v�r – sz�lalt meg Tomi, de a t�bbiek csak hallgattak, s Tomi hangja holtan hullott a feny�t� vastag, nyirkos p�rn�ja, �s l�ba el�. Tov�bbmentek. A b�r�k �gett, �s viszketett. A csapat �l�n Barki �r �llt, m�g�tte Marci, Bert, Juci, azt�n Tomi.

      Egyszer csak nagy reccsen�st hallottak. H�rtelen meg�lltak, azt�n Juci h�tra n�zett!

- Istenem! Tomi, hol vagy?! – elkezdett rohanni visszafel�. A t�bbiek k�vett�k.

- Tomi, ez rossz vicc, gyere el�, l�gy sz�ves! – most m�r Bert is kezdett ideges lenni!

- V�ljunk kett�, �s kezdj�k el keresni! – javasolta Marci. – Bert te gyere velem, mi elmegy�nk arra, Jucc �s G�bor ti menjetek visszafel�!

      Bert �s Marci egyszer csak hangos sikolyra lett figyelmes! Gyorsan a hang ir�ny�ba futottak! Mikor oda �rtek, Juci a f�ld�n �lt, �s s�rt, Barki �r mellette. Azt�n egy nagy v�rt�cs�t l�ttak, �s mikor Bert f�ln�zett a f�ra, megl�tta Tomit. A sz�j�b�l �ml�tt a v�r, a nyelve ki volt v�gva, �s a nyak�n�l fogva fel volt k�tve.

- �r Isten! – modta Marci, azt�n elsz�d�lt, �s leroskadt a t�bbiek mell�.

Juci nem b�rta tov�bb: - Az �n hib�m, �n vagyok a hib�s! M�g�ttem j�tt, �s nem vettem �szre hogy elt�nt! Ha jobban figyeltem volna, m�g most is �lne!

- Nem a te hib�d! – pr�b�lta nyugtatni Bert.

- Nincs igazs�g, nem �rdemelte meg hogy meghaljon! Mit mondunk a sz�leinek? J�zusom, hogy �llunk el�j�k azzal hogy valami elmebeteg meg�lte a gyerek�ket? – Juci teljesen kiborult.

Barki �r csak meredt maga el�, nem moccant, egy sz�t sem sz�lt, csak hullottak a k�nnyei.

Marci er�t vett mag�n, majd megk�rte Bertet hogy vigye el inn�t Jucit, am�g � �s Barki �r leszedik Tomit, �s eltemetik.

- P�r �ra eltelt�vel Marci ut�nnuk ment, majd visszavitte �ket Tomi s�rj�hoz. Sok�ig �lltak ott. Barki �r csak meredt maga el�, egy sz�t sem sz�lt. Val�sz�n�leg sokkot kapott. Bertoldban a harag �s a gy�l�let lett �rr�!

Odarohant a foly�hoz, majd hangosan ordib�lni kezdett: - Gyere te szem�t �llat! Engem ny�rj ki ha tudsz! K�nny� volt h�tulr�l t�madni, igaz? Gyere, �s k�zdj�nk meg, ha mersz! Te semmi vagy, egy gy�va szar! Gyere csak, megd�glessz!

- Tov�bb kell menn�nk. – mondta Marci.

- Engem semmi nem �rdekel, itt vagyok, ha akar �lj�n meg.

– mondta Juci. – Nem hagyom itt Tomit. Ez egy s�t�t erd�, �s � f�l a s�t�tben. Nem hagyhatjuk itt!

Barki �r tov�bbra sem sz�lt egy sz�t sem. Csak n�zett maga el�, n�zte tomi s�rj�t, �s hullottak a k�nnyei. A szeme alig l�tszott, mert v�rv�r�sre bedagadt neki a sok s�r�st�l!

- Tov�bb kell menn�nk, Tomi�rt mi m�r itt nem tehet�nk semmit! � is azt akarn� hogy menj�nk tov�bb! – sz�lalt meg ism�t Marci. – B�r m�r � sem volt b�ztos semmiben sem.

Bertold a foly�n�l �llt, �s k�vetek dob�lt. Majd egy id� ut�n visszament a t�bbiekhez.

     M�g hossz� �r�kat �ltek Tomi s�rj�n�l, de senki sem sz�lt. Azt�n d�lut�n Barki �r v�ratlanul megsz�lalt: - Menj�nk tov�bb. Itt m�r nem tehet�nk semmit, de magunk�rt mindent meg kell tenni. Mi nem halhatunk meg, Tomi se hagyn� hogy itt �lj�nk.

     Egy �r�n bel�l m�r folytatt�k az utat. Az erd� nem v�ltozott semmit. F�ny alig sz�r�d�tt be a levelek k�z�tt. Hamarosan ki�rtek egy kis tiszt�sra. A foly� itt kev�sb� volt gyors foly�s�, �s �gy d�nt�ttek, hogy itt b�ztons�gosabb, mint a s�t�t rengetegben. S�trat vertek, majd mikor m�r bes�t�tedett, gy�jtottak egy sz�l gyerty�t Tomi eml�k�re.

- Ez a kis gyertya eml�keztessen minket arra, hogy b�r Tomi nem lehet k�zt�nk, de figyel r�nk. Skeleton666 pedig megfog fizetni, nem hagyhatjuk, hogy b�ntetlen�l meg�ssza, ez�rt nek�nk �letben kell maradnunk, hogy megbosszulhassuk. Ez lebegjen a szem�nk el�tt, �s ez a c�l adjon nek�nk er�t a tov�bbiakban, hogy �lve hazajussunk!

– pr�b�lt er�t �nteni �res tekintet� bar�taiba Marci. De ebben a pillanatban valami els�v�tett a f�le mellett…

     Juci, aki eddig m�g�tte �llt, �sszerogyott! H�rtelen nem tudt�k mi t�rt�nt, olyan h�rtelen j�tt az eg�sz! Gyorsan odarohantak hozz�, majd a h�t�ra ford�tott�k. A jobb v�ll�b�l egy vad�szk�s �llt ki, a v�g�n egy kis pap�r. Szerencs�re Juci csak el�jult, de nem halt meg.

- Ne haragudj, de ez most f�jni fog, ki kell h�znunk, mert elfert�z�dhet!

- mondta Marci, b�r maga sem tudta igaz�n, hogy mit kell ilyenkor tenni!

- Ne k�rlek, ne ny�lj hozz�, nem b�rom a v�rt, k�rlek, hagyj�tok!

- k�ny�rg�tt Jucc.

Mivel sehogy sem engedte kih�zni a k�st, Barki �r lefogta a k�t kez�t, Bert a l�bait, Marci pedig kih�zta a k�st.

A sebet bek�t�zt�k, majd vizet forraltak, kerestek vad csall�nt, �s f�ztek Juccnak egy j� er�s csall�nte�t!

- Mi ez? Mit akartok velem megitatni? – bizalmatlankodott Jucc.

Bert kez�beadta a poharat: - Tess�k idd meg, ez csak sima csall�n tea, �n f�ztem, valamire j�, de pontosan nem tudom hogy mire, de tal�n haszn�l!

- Kedves t�led. – Juci a mai nap folyam�n el�sz�r mosolyodott el.

     A t�bbiek m�r majdnem el is felejtkeztek a cetlir�l, ami a k�sen volt: egy �jabb �zenet Skeleton666-t�l. Barki �r leh�zta lassan a k�sr�l majd ki akarta bontani, de Jucc megk�rte hogy had � olvassa el, mert Skeleton666 val�sz�n�leg neki sz�nta, k�l�nben mi�rt pont az � v�ll�ba k�ldte volna el. Azt viszont nem �rtette, hogy mi�rt nem �lte meg…

Jucc nagy l�legzetet vett, lassan kihajtogatta a pap�r sz�leit, majd a keze remegni kezdett, de �sszeszedte a marad�k erej�t, �s felolvasta:

Dr�ga bar�taim!

L�ttam Tomit sz�pen eltemett�tek, el�sz�r �gy gondoltam, ki�som, �s gyorspost�n hazak�ld�m, de meggondoltam magam. T�l sok p�nzembe ker�lne mindeggyik�t�ket elpost�zni, teh�t nem ny�ltam hozz�. Gondolom m�r komolyan vesztek, �s b�ztos azon is kondolkodtatok m�r, hogy ki lesz a k�vetkez�. H�t ne agg�djatok, nem fog m�r sok�ig tartani kicsinyes �s c�ltalan �letetek. Lassan mind elhullotok mint egy d�g, �s soha nem tal�l r�tok senki! Testetek a f�ld m�lly�n fog rohadni, csontjaitokr�l a kukacok fogj�k ler�gni a h�st, ott fogj�tok v�gezni, ahol Tomi! Ne agg�djatok, sorj�ban mind elpusztultok, �s nem tudtok tenni ellenem semmit!

Kellemes sz�p �lmokat!          Szeretettel: Skeleton666

- Ennyi. – Juci �sszehajtogatta a pap�rt, letette egy k�re, sz� n�lk�l f�l�llt a t�z mell�l, majd bement a s�torba.

- Valamit tenni k�ne! – sz�lalt meg els�k�nt Barki �r, aki m�g mindig meg volt d�bbenve a hallottakon. – Nem hagyhatjuk hogy b�rmelyik�nkkel is t�rt�njen valami. Ezent�l senki sem mehet sehova sem egyed�l, egym�sra vigy�zunk!

Eloltott�k a t�zet, majd lefek�dtek aludni.

VIII.

F�tyolos, nyirkos reggelre virradtak. Marci �dredt els�nek: meg�llap�totta, hogy elfek�dte a h�t�t, a nyaka pedig eg�szen merev.

De m�g most sem vesztette el a j�kedv�t:

- Kellemes kis gyalogt�ra! M�rt nem v�lasztottam ink�bb a motoromat?

– f�st�lg�tt mag�ban, ezzel is pr�b�lta mindink�bb megtartani a marad�k pozit�v felfog�s�t. Nem akarta hogy a t�bbiek �szrevegy�k rajta, hogy val�j�ban � is mennyire f�l ett�l az �j napt�l.

Kiny�jt�ztatta tagjait. Sr�cok, �breszt�! – ki�ltotta. – Itt a reggel.

- Na �s? Kit �rdekel? – k�rdezte Bert, s f�l szemmel kikandik�lt a takar� sz�le f�l�tt.

Barki �r ler�ngatta Bertr�l a takar�kat, meghengergette a bar�tj�t azt�n nyakon�nt�tte egy kulacs v�zzel.

Keleten piros goly�k�nt emelkedett a nap a k�db�l, amelyek vastagon lept�k a hegy vonulatait. Az aranypiros f�nnyel sz�nezett feny�f�k mintha gy�k�rtelen�l �sztak volna valami p�r�s tengeren. Mikor m�r mind �bren voltak, megn�zt�k Jucc seb�t, szerencs�re sz�pen gy�gyul�snak indult, �s nem fert�z�d�tt el. Azt�n k�z�sen odamnetek a foly� partj�hoz. Egy kiug� sz�rke k�n�l kis v�zes�s keletkezett: itt megt�lt�tt�k kulacsaikat, �s kimost�k Jucc seb�t. A v�z j�ghideg volt: k�pk�dve, pr�szk�lve most�k meg arcukat �s kez�ket.

    Mire megreggeliztek �s �jra �sszecsomagoltak mindent, m�r elm�lt 11 �ra; l�tszott, hogy ism�t sz�p meleg napjuk lesz. Elindultak tov�bb az �sv�nyen, �tkeltek a foly� egy sek�lyebb r�sz�n, ahol az �sv�ny folytat�dott, azt�n j�tt a k�vetkez� emelked�, meg a t�bbi tiszt�s, le �s fel; most m�r mindink�bb kezdt�k s�lyos tehernek �rezni a takar�kat, vizet, ennival�t meg a t�bbi n�lk�l�zhetetlen felszerel�st.

    Az aznapi menetel�s izzaszt� �s f�raszt� munk�nak �g�rkezett. De n�h�ny kilom�ter ut�n az �sv�ny abbahagyta a felal� hull�mz�st: cikcakkos vonalat rajzolva, r��r�sen kapaszkodott fel egy meredek magaslatra.

- Megy, megy az �t, de sosem lesz v�ge – mondta Bert – ,de �n nem b�rok l�p�st tartani vele, amig ki nem pihenem magam. Itt az ideje hogy megeb�delj�nk. Nagyon nagy a meleg, kell az energia, �s m�r r�g�ta nem �lltunk meg.

Barki meg�rtette Bert �haj�t, de �rezte hogy m�g nem �llhatnak meg:
- J�l van, Bert! Igaz�n j�lesne egy falat �tel meg egy korty ital nekem is, de valahogy az az �rz�sem, hogy jobb, ha most od�bb�llunk. Ahogy visszagondolok Jucc eset�re, egy kicsit ideges lettem. T�ls�gosan sebezhet�ek vagyunk, ha ezen a tiszt�son le�l�nk falatozgatni.

- Igen, szerintem is jobb, ha tov�bbmegy�nk – mondta Marci. J� darabot meg k�ne m�g tenni a mai napon. Messze van m�g az els� telep�l�s.

    A f�k �rny�ka hossz�, keskeny cs�kokban vet�d�tt a f�re, amikor �jra felkerekedtek. Most egy k�hajt�snyira maradtak az �sv�nyt�l, baloldalt, �s amennyire csak lehetett, igyekeztek �gy haladni, hogy onnan Skeleton666 ne l�thassa meg �ket. Ez el�gg� nehez�kre esett, mert a f� er�s volt, csupa sz�v�s csom�, a talaj egyenetlen, a f�k pedig kezdtek megs�r�s�dni, �s akad�lyozt�k a j�r�st.

   H�tuk m�g�tt a v�r�s nap m�r lenyugodott a dombok k�z�, �s lassacsk�n beesteledett, mire visszamer�szkedtek az �sv�nyre, amely eddig n�h�ny kil�m�teren �t ny�l egyenesen haladt a hegyi terepen. Itt azt�n h�rtelen balra fordult, �s a feny�erd�t �vsz�zados t�lgyerd� v�ltotta fel.

- Ez itt a mi utunk – mondta hat�rozottan Barki �r, b�r � sem volt benne b�ztos, mert egy�ltal�n nem tudta hogy merre j�rnak, csak a v�gel�thatatlan �sv�nyt, �s az er�sfoly�s� foly�t k�vette, de b�zott abban hogy a foly� el�bb- ut�bb lakot ter�letre vezeti �ket.

Nem messze az �sv�nyt�l egy hatalmas, korhadt f�hoz �rtek, aminek a belseje �res volt, �s ha megker�lt�k az �t fel�l, a m�sik oldal�n egy nagy od� ny�lott. Ez v�dett helynek t�nt, teh�t beb�jtak, �s letelepedtek az �rny�k�ba. Pihentek, �s ettek egy keveset, k�zben halkan besz�lgettek egy keveset, �s id�nk�nt figyelt�k az erd� minden rezd�l�s�t, nehogy meglepet�s �rje �ket.

M�r lesz�ltt az este, amikor folytatt�k az �tjukat. El�tt�k, az egyre s�t�ted� keleti �gbolton egy csillag j�tt fel a f�k f�l�. Most m�r egym�s mellett haladtak, l�p�st tartva, v�dekez�s�l a bajsejtelmek ellen. Egy id� m�lva, amikor az �gen elszaporodtak �s f�nyesebbek lettek a csillagok, valahogy megszabadultak rossz �rz�seikt�l, �s m�r nem f�leltek �lland�an.

- Tudj�tok mi van ma? –sz�lalt meg v�ratlanul Jucc.

- Nem. – v�laszolta Bert.

- Szent Iv�n �j. A t�bbiek m�r b�ztos k�sz�l�dnek. Ap�m�k s�tik a szalonn�t. – mondta Jucc, �s elszomorodott.

- T�nyleg! Teljesen el is felejtettem, hogy ma van, b�r ez nem meglep�. – mondta Marci.

Barki �r h�rtelen megtorpant…

- Cs�ndet!!! Mintha valami neszt hallan�k. Azonnal meg�lltak, f�leltek, �s �gy eln�multak, mint a f�k �rny�ka. Val�ban l�p�sek hallatszottak az �sv�nyr�l, el�g messze a h�tuk m�g�tt, de halk nesz�t tiszt�n elhozta a sz�l. Gyorsan, �s nesztelen�l let�rtek az �sv�nyr�l, �s beszaladtak a t�lgyek k�zt �s�t� s�t�tebb �rny�kba.

- Ne menj�nk  nagyon messzire! – mondta Marci. – Nem akarom hogy megl�sson, de tudnunk kell, hogy hogy n�z ki.

IX.

A l�p�sek egyre k�zelebbr�l hallatszottak. M�r nem volt idej�k rejtekhelyet keresni, megb�jtak a fat�rzsek �rny�k�ba. A l�p�sek abbamaradtak. Marci kimeresztette a szem�t, �s l�tta, hogy k�t fa k�z�tt, ahol vil�gosabb volt, �thalad valami feketeruh�s alak, az arc�t csukja fedte. H�rtelen meg�llt, ott ahol �k let�rtek az �tr�l, �s a talajt f�rk�szte. Lehajolt, megn�zett egy t�r�tt fa�gat, majd let�rt az �tr�l, �s elindult a f�k s�r�i fel�, ahol Bert�k lapultak. Azt�n mintha valami elriasztotta volna, h�rtelen megfordult, �s elt�nt a s�t�ts�gben.

    M�snap tov�bb folytatt�k az utat. Id�nk�nt meg�lltak, �s figyeltek, hogy nem k�veti-e �ket. Mikor m�r a nap magasan j�rt az �gen, ki�rtek egy kis v�lgybe, ahol a foly� kisz�lesedett, �s a medre sem volt m�lyebb egy m�tern�l. Itt megpihentek, megeb�deltek, majd ruh�st�l megm�rt�ztak a kellemesen h�v�s v�zben. A madarak v�gan csiripeltek, m�g egy �zt is l�ttak elfutni a v�lgy m�sik fel�n. Jucc sebe m�r majdnem meggy�gyult, a karj�t is tudta m�r valamennyire mozgatni, szerencs�je volt, mert sem ideget, sem csontot nem �rt a k�s.

    Kis id� m�lva viszont m�r f�zni kezdett a v�zben, ez�rt ki�lt a f�be k�zvetlen�l a v�z sz�l�re. Azt�n esz�be jutott hogy m�r napok �ta nem haszn�lta az inhal�tor�t, �s odament a t�sk�j�hoz megkeresni.

    Marcinak h�rtelen az az �rz�se t�madt hogy nincsenek egyed�l. Idegesen kapkodta a fej�t ide- oda. Azt�n az egyik fa �rny�k�ban h�rtelen megcsillant valami f�nyes t�rgy, ami Jucc ir�ny�ba mutatott. Nem gondolkozott, h�rtelen kifutott a v�zb�l, �s rohant . Azt�n a t�rgy m�r a leveg�ben r�p�lt, mikor Marci Juci el� ugrott, a f�ldre l�kte. Ebben a pillanatban megt�ntorodott, majd a szemei kimeredtek, a sz�j�b�l v�r kezdett cs�p�gni. L�pett egyet el�re, azt�n �jabb csattan�s, ism�t megt�ntorodott. Juci csak n�zte, de nem tudta felfogni, hogy mi t�rt�nik. Azt�n Marci h�rtelen t�rdre rogyott. Juci csak ekkor vette �szre a h�t�b�l ki�ll� k�t fejsz�t. Marci nagyon v�rzett. Test�n g�rcs�s remeg�s lett �rr�, mozogni m�r nem b�rt!

- Mi�rt kellett ezt tenned? – zokogott Jucc! – Nem halhatsz meg! Az lehetetlen hogy te meghalj!

- Impossible is nothing… Megmondtam! Am�g �n �lek, addig neked senki sem �rthat!

Azzal leh�nyta a szem�t, �s t�bb� nem nyitotta ki! Bert, �s Barki �r csak most vett�k �szre hogy mi t�rt�n. Azonnal rohantak, de m�r nem tehettek �rte semmit. �k sem tudt�k f�lfogni az esem�nyeket, olyan gyorsan t�rt�nt minden.

- Hogy t�rt�nt? – k�rdezte meg Bert.

- Engem mentett meg. Nem neki k�ne most itt fek�dnie, hanem nekem. Ezt a k�t fejsz�t nekem sz�nt�k, de � el�m ugrott, �s miattam halt meg!

Barki �r val�sz�n�leg nem fogta fel a dolgokat, vagy ism�t sokkot kapott. Meg�llt k�t m�terre Marcit�l, �s csak b�multa. Nem ment k�zelebb. Nem akarta tudom�sul venni hogy a legjobb bar�tj�t �pp most �lt�k meg.

Juci m�g mindig Marci kez�t szor�totta, nem akarta elengedni. Bertold pedig megfogta a k�t fejsz�t, �vatosan kih�zta Marci h�t�b�l, azt�n behaj�totta �ket a foly�ba. Azt�n Juci h�rtelen megsz�lalt!

- Ne temess�k el a f�ldbe! Nekem azt mondta az egyik nap, ha meghalna, nem akar a f�ldben fek�dni, ink�bb b�zzuk a test�t a foly� sodr�s�ra. – alig b�rta v�gigmondani, mert a s�r�st�l m�r teljesen kisz�radt a sz�ja.

     Juci el�szedte az egyik takar�j�t, majd �vatosan r�helyezt�k Marci test�t. Ezen a kezdetleges hord�gyon vitt�k a foly� leggyorsabb szakasz�hoz. R�vid �t volt, m�gis neh�znek tal�lt�k, mert Marci sz�p sz�l ember volt. Jucc ottmaradt a parton, a hord�gyat �rizte, G�bor �s Bertold gyalogszerrel sietett kid�lt fat�rzset gy�jteni. Majd tal�ltak kett� akkor�t, amit ha �sszek�t�ztek, pont r�f�rt Marci. Levonszolt�k magukkal a parta. Takar�stul r�fektett�k Marcit a kis „tutaj”-ra, amelyen az utols� �tj�ra bocs�jtott�k. �sszehajtogatt�k a kedvenc p�l�j�t, �s a feje al� tett�k p�rna gyan�nt. Szomor� sz�vvel �tj�ra bocs�jtott�k a kopors� tutajt; ott fek�dt rajta Marci; nyugodtan, b�k�sen siklott lefel� az �rral, m�gnem m�r fekete pont volt csak az aranyl� f�nyben, majd h�rtelen elt�nt. A v�zes�s elnyelte �r�kre, nem l�thatja t�bb� a sz�leit, nem edzhet hajnalokban, t�bb� m�r senki sem fog �jf�l ut�n vid�man bel�pni MAD_Fire n�ven a trefortra. Nem lesz aki b�rkinek sz�vesen �s �nzetlen�l a seg�ts�g�t ny�jtsa. Mindig �letvid�m volt, �s az �letnek csak a sz�p dolgait vette �szre. A jelmondata a lehetetlen nem l�tezik volt ( Impossible is nothing ), mindig a jelennek �lt. N�lk�le minden �res lett. Bert, Barki �r �s Jucc m�g sok�ig �lltak a foly� partj�n.

- M�r csak h�rman maradtunk! – mondta Bert. – Rem�lem �n leszek a k�vetkez�, mert �pp el�g volt k�t bar�tomat eltemetni, t�bbet nem akarok!

- �n meg azt rem�lem hogy ez csak egy r�m�lom, amib�l mindj�rt f�l�bredek, �s ha �trohanok Marcihoz, meg Tomihoz, akkor otthon vannak, �s semmi bajuk! – zokogott Juci.

- �n m�r nem rem�lek semmit az �lett�l. 33% es�ly van r�, hogy most �n k�vetkezem, �s nem l�tok menekv�st! Most m�r �n is azt mondom, hogy nincs �rtelme tov�bb menn�nk, mert hi�ba az izzaszt� �t nap mint nap, ha �gyis meghalunk, akkor mi �rtelme? – Barki �r teljesen f�ladta a rem�nyt.