A számviteli törvény áttekintése

A számvitelről szóló 2000évi C. tv. 14 fejezetből és 178 paragrafusból áll. Ezenkívül kiegészül 7 melléklettel.

I. általános rendelkezések

Tárgyalja a tv. Célját. A vállalkozók helyzetéről hű képet kell hogy adjon. Tartalmazza a törvény hatályát és az értelmező rendelkezéseket, fogalmakat.

II. beszámolás és könyvvezetés

Tárgyalja a beszámolási kötelezettséget, az üzleti évet, a könyvvezetési kötelezettséget, és a számviteli alapelveket. Itt van az is meghatározva, hogy hogyan könyveljünk.

III. éves beszámolót tárgyalja

(ez a legrészletesebb fejezet 17-95§)

Tartalmazza az éves beszámolóra vonatkozó hatályokat, a mérleget és tételeinek tartalmát, az eszközök bekerülési értékét, értékcsökkenését (immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél), értékvesztését (forgóeszközök), eszközök és források értékelését, a mérlegtételeket támasztja alá leltárral. Tárgyalja az eredmény kimutatás tartalmát, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmát.

IV. egyszerűsített éves beszámoló

( III.-IV. kettős könyvelés )

V. egyszerűsített beszámoló

VI. összevont éves beszámoló, szabályai

VII. sajátos beszámolási kötelezettség

Előtársasági időszak: a cégalapítástól a cégbejegyzésig eltelt időszak, amelyről külön beszámolót kell készíteni.

-Gazdasági társaságok átalakulása

-Átalakulás a könyvvezetési forma változtatásával

-Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai

VIII. számviteli szolgáltatás

( kik végezhetnek könyvelést, ki készíthet beszámolót. Végzettség, gyakorlat… stb… )

IX: nyílvánosságra hozatal, közzé tétel

( cégbíróság + céginformatikai kp. )

X. könyvvizsgálat célja

( helyes-e a könyvelés és a beszámoló)

Könyvvizsgálati kötelezettség: csak az egyszemélyes KFT-nél, RT-nél, leányvállalatoknál és 50m Ft árbevétel felett bármelyiknél.

Feladatok: könyvvizsgálói jelentés és könyvvizsgálói záradék összeállítása

XI. könyvvezetés és bizonylatolás

Kettős könyvvezetés, egységes számlakeret ( főkönyvi számlák 1-9 )

Számlarend: tartalmaz egy számlatükröt, amin könyvelnek, és tartalmazza a számlák közti összefüggéseket és az analitikus nyilvántartással való kapcsolatukat.

Egyszeres könyvvitel, könyvviteli zárlat, bizonylati elv és fegyelem, számviteli bizonylatok, szigorú számadási kötelezettség. Bizonyos bizonylatokról külön nyilvántartást kell vezetni, és minden példánnyal el kell számolni. Számla, bevételi-kiadási bizonylat.

Bizonylatok megőrzése: adóbizonylatok 5évig, beszámolós dolgot 8évig kell megőrizni.

XII. jogkövetkezmények

Ha valaki nem tartja be a számviteli törvény előírásait, akkor milyen szankciókat kaphat.

XIII. országos számviteli bizottság

Ez jogosult a számviteli törvény módosítására és felügyeletére.

XIV. záró rendelkezések

Hatályba lépés, átmeneti rendelkezések

SZÁMVITELI ALAPELVEK

A számviteli tv. második fejezete tárgyalja a számviteli alapelveket. Ezek határozzák meg, hogy hogyan végezzük a könyvelést, hogyan állítsuk össze a beszámolót.

vállalkozás folytatásának elve

A könyvvezetés során abból kell kiindulni hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, és folytatni tudja a tevékenységét. Ez az alapelv a többi alapelv érvényesülésének feltételét jelenti, mert ha ez nem érvényesül ( pl. vállalkozás megszűnik ) akkor a többi alapelvre sincs szükség.

tartalmi alapelvek

teljesség elve

A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra ill. a tárgyévi eredményre hatást gyakorolnak. Ide értve azokat a gazdasági eseményeket is amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté.

Mérlegkészítés időpontja: az üzleti évet követő év január 1-től május 30-ig a vállalkozás által tetszőlegesen választott nap, amit a számviteli politikában határoz meg a vállalkozás.

valódiság elve

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek valóságban is megtalálhatóaknak, bizonyíthatóaknak, kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük. A beszámolók tételeinek leltárral való alátámasztása.

óvatosság elve

Nem lehet eredmény kimutatni akkor ha az árbevétel a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az eszközöket általában nem szabad felértékelni, a forrásokat nem szabad leértékelni.

összemérés elve

Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és ráfordításoknak ahhoz a részhez kell kapcsolódniuk amikor felmerültek. ( pl. értékpapír kamata )

kiegészítő alapelvek

egyedi értékelés elve

Az eszközök és a kötelezettségek, a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A leltár támasztja alá.

bruttó elszámolás elve

A bevételek és a költségek, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

időbeli elhatárolás elve

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek az adott időszak bevétele és költségei között olyan arányban kell elszámolni ahogyan az alapul szolgáló időszak, és az elszámolási időszak között megoszlik.

tartalom elsődlegessége a formával szemben

A gazdasági eseményeket a tényleges, valós tartalmuk alapján kell bemutatni.

lényegesség elve

Lényegesnek minősül minden olyan információ amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolók adatait, felhasználók döntéseit.

költség-haszon összevetésének elve

Az információk hasznosíthatóságának arányban kell állni az információk előírásának költségeivel.

formai alapelvek

világosság elve

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkönyvelni. Alapjául szolgál az egységes számlakeret és a beszámoló formák.

folytonosság elve

Az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival.

következetesség elve

A beszámoló tartalma és formája, és azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot, és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Nem lehet indok nélkül a főkönyvi számlaszámokat, ill. a beszámolókat változtatni.

számviteli törvényben nem nevesített alapelvek

hasznosíthatóság elve (segítsen az események megítélésében)

semlegesség elve (előítélet mentesnek kell lenni)

időszerűség elve (időben álljon rendelkezésre)

A SZÁMVITELI POLITIKA

A számviteli tv. alkalmazása a vállalkozás sajátosságaira vonatkozóan.

A számviteli politika elkészítéséért a vállalkozás képviseletére jogosult személy a felelős. A vállalkozás megalapulásától 90 napra kell elkészíteni. Ha módosítanak a számviteli politikán, azt is 90 napon belül kell átvezetni a számviteli politikán.

a számviteli politika

Azoknak a számviteli alapelveknek, értékelési eljárásoknak, és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a beszámoló összeállításánál és közzétételénél ill. a könyvvezetés során érvényesít.

célja

A vállalkozásnál olyan számviteli információs rendszer működjön, amelynek alapján megbízható, valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani. Ez egy írásos dokumentum.

a számviteli politika keretében szabályozandó témák

( = mit kell beleírni a számviteli politikába )

-A számviteli tv. számos kérdésben választási lehetőséget ad, a vállalkozás számviteli politikájában kell eldönteni hogy melyik lehetőséget választja.

1)                 Beszámolási forma megválasztása
Itt nincs választási lehetőség.

2)      Mérleg formájának megválasztása
a.) Két oldalas forma ( A-változatú )
b.) Lépcsőzetes forma ( B-változatú )

3)      Eredmény kimutatás formájának a megválasztása
a.) Összköltséges eredmény kimutatás
Ÿ A-változat lépcsős felépítésű
Ÿ B-változat mérlegszerű (két oldalas)
b.) Forgalmi költséges
Ÿ A-forma lépcsőzetes
Ÿ B-forma két oldalas

Összköltséges eredmény kimutatás, az üzleti évben felmerült összes költséget tartalmazza költség nemenként. Tehát tartalmazza az üzleti évben előállított, de nem értékesített termék és szolgáltatás költségeit is a ráfordítások között. Ugyanígy tartalmazza az előállított de nem értékesített termékek és szolgáltatások költségeit a hozamok között is. A II.soron az aktivált saját teljesítmények között. Ezzel szemben a forgalmi költséges eredmény kimutatás csak az értékesített termékek és szolgáltatások költségeit tartalmazza, így az üzemi, üzleti tevékenység eredményének kiszámításakor mindkét eredmény kimutatásnál ugyanarra az eredményre jutunk.

4)      A mérleg és az eredmény kimutatás további tagolása
Csak akkor kell beleírni ha a vállalkozás a sajátosságainak megfelelően még külön mérleg, és eredmény kimutatás sorokat akar alkalmazni.

5)      Beszámoló készítés időpontjának a rögzítése
A vállalkozásnak tetszőlegesen kell megválasztani, az üzleti évet követő január 1 és május 30-a között. Eddig az időpontig a tudomására jutott, az előző évre vonatkozó gazdasági eseményeket a beszámoló készítésénél figyelembe kell venni.

6)      A készletek értékelésének és elszámolásának a módja
Ÿ A készletek milyen értéken kerülnek be a könyveinkbe
Ÿ A készlet fogyásának a meghatározása FIFO (first in first out) módszer
Ÿ Csúsztatott átlagáron módszer
Ÿ Éves átlagár módszer
Ÿ Év végi értékelés meghatározása

7)      Értékcsökkenési leírás módszere
Immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél hogyan számoljuk el az elhasználódást. Sokfajta módszer közül lehet választani.
Ÿ Lineáris
Ÿ Degresszív
Ÿ Bruttó érték alapján ( lineáris, degresszív )
Ÿ Nettó érték alapján

8)      Deviza ill. valuta készletek elszámolásának a módja
Deviza számla: (banknál pl. euro-val vezetett számla) A bekerülési érték a bekerülés napján érvényes MNB árfolyamon ill. a számlavezető bank deviza vételi és eladási árfolyamának átlagán történhet. A deviza készlet fogyása történhet FIFO eljárással vagy súlyozott átlag árfolyamon.

9)      Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek Ft-értékének megállapítása
( bekerülési érték, mérleg érték )
-Választott hitelintézet devizavételi, deviza eladási árfolyamár átlagán
-MNB által közétett hivatalos árfolyamon. Ez a javasolt, mivel az EU-ban ezt alkalmazzák
-Nem jegyzett valuta esetén szabadpiaci árfolyamon
-Különleges feltételek esetén a választott hitelintézet vételi vagy eladási árfolyamán ( a vételi árfolyam mindig alacsonyabb az eladásinál )

10)  Értékvesztés és annak visszaírási módszere
( forgóeszközöknél ) készlet + követelés + értékpapírok
Ha a forgóeszközök értéke tartósan –egy éven túl- és jelentősen csökken, akkor értékvesztést kell elszámolni.

11)  Értékhelyesbítés elszámolásának rendje
-felértékelni (pl. ingatlant)
Rögzíteni kell a számviteli politikában, hogy a vállalkozás él-e az értékhelyesbítés lehetőségével, és ha igen, akkor mely eszközöknél.

12)  Céltartalékok képzésének szabályai
Jövőbeni garanciális kötelezettségekre kell, költségekre lehet képezni.

13)  Időbeli elhatárolások módja
Rögzíteni kell az aktív és a passzív időbeli elhatárolások tételeit, és meg kell állapítani azok számításának módját, továbbá a tételek dokumentálásának szabályait.

14)  Alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása
A vállalkozás a számviteli politikájában dönti el, hogy aktiválja-e azokat és több év alatt ÉCS-ként számolja el, vagy azonnal költségként elszámolja az üzleti évben a teljes összeget.
-aktiválás: immateriális javak között (11. főkönyvi számla)

15)  Kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása
A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a kísérleti fejlesztés költségeit az üzleti év költségei között számolja-e el egy összegben, vagy aktiválja azokat és több év alatt írja le ÉCS-ként.

16)  Költség elszámolás módszere
A számviteli tv. több lehetőséget kínál fel.
-a költségeket (az összeset az üzleti évben), költség nemenként csak az 5-ös számlaosztályban könyvelik el. (ide kötelező könyvelni)
-elsődlegesen 5-ös számlaosztályba könyvel, majd lekönyveli a 6-os és a 7-es számlaosztályba is (ez már nem kötelező).
Ÿ 6-os a költséghelyek (pl. karbantartó műhely) részben felosztható a 7-re év végén
Ÿ 7-es a költségviselők (pl. mezőgazdasági üzem: búzaterm., árpaterm.)
-először a 6-os és a 7-es számlaosztályba könyvel és utána az 5-ösbe.

17)  Zárlati munkák gyakoriságának megállapítása
-pl. analitikákkal való egyeztetés
-helyesbítések könyvelése
-ÉCS elszámolása
-vegyes könyvelési bizonylatok lekönyvelése, a zárlati munkáknál van. Főkönyvi kivonat, ezt egyeztetik a valóságos tételekkel. Év végén kötelező lehet negyedévente és havonta is.

18)  A kiegészítő melléklet tartalma
Mit kell kötelezően belevenni, a számviteli tv. tartalmazza. Ha a vállalkozás ezen túl kíván valamit közölni, azt bele kell írni a számviteli politikába.

19)  A vállalkozás kapcsolati rendszere
Befektetési kapcsolatok megállapítása, és dokumentálása.

20)  Jelentős és lényeges kritériumok megállapítása
Bizonyos értékek, százalékok megállapítása egyes eszközökre vagy forrásokra, amely alatt nem kell könyvelni. Összefügg a lényegesség elvével.

21)  Besorolási jegyzék összeállítása
Meg kell határozni, hogy melyik eszköz melyik főkönyvi számlacsoportba kerül besorolásra.

A SZÁMVITELI POLITIKÁVAL EGYÜTT EL KELL KÉSZÍTENI NÉHÁNY SZÁMVITELI SZABÁLYZATOT

A.     a vállalkozás számlarendje
-tartalmaz egy számlatükröt, amely tartalmazza a vállalkozásnál használt összes főkönyvi számla számát, és pontos megnevezését.
-tartalmazza a főkönyvi számla kapcsolatát az analitikus nyilvántartásokkal.
-főkönyvi számlához kapcsolódó egyeztetéseket és zárlati teendőket is tartalmaz.
-tartalmazza a főkönyvi számlához kapcsolódó bizonylati rendet és alátámasztást.

B.     leltárkészítési és leltározási szabályzat
Tartalmazza a leltárkészítési teendőket, leltározási egységeket, leltározás bizonylatainak körét, a leltározás módját és értékelésének módszerét, a technikai feltételeket, a leltár és a könyvelés egyeztetése, leltározás ellenőrzése, a leltárkülönbözetek megállapításának és elszámolásának rendjét.

C.     eszközök és források értékelési szabályzata
-milyen értéken kerül be
-tartalmazza a könyv szerinti érték alakulására ható tényezőket, értékvesztést, ÉCS-t, árfolyamváltozást.
-az állományból történő kikerülési értéke és annak megállapítási módszerét.
-mérlegérték megállapítási módszerét

D.     önköltség-számítási szabályzat
Főként termelő-gyártó cégeknél, ill. saját rezsis cégeknél kell készíteni.

E.      pénzkezelési szabályzat
-pénztár működésének általános szabályai
-pénzmozgások elszámolását, bizonylatait
-pénztárjelentés készítésének gyakorisága (napi, heti, havi)
-pénztárellenőrzés rendjét
-pénztáros felelősségét
-értékpapírok kezelésének rendjét